2016. szeptember 22., csütörtök

Dioráma - töltés, füvek, kisház




Ez a bejegyzés régi adósságom - ezer éve történt.. :)


Nem sokkal azután, hogy a dioráma domborzata elkészült, eldicsekedtem vele legközelebbi modellező barátomnak. A folytatást nagyrészt neki köszönhetem. Ő adott a csöppnyi felülethez fűport, kőzúzalék-port a töltéshez, ő segített kipróbálni a szórás, ragasztás technológiáját, a statikus fűszórót. Egy hosszú este szórakoztattam ezzel a próbálkozással.



Hozzáfogtam a verőcei ház megépítéséhez is.

Az extrém-kicsi méret (1:220) borzasztó nehézzé teszi a precíz szép munkát!
Az alsó kőházat először kartonlapból készítettem el, majd erre került a terméskő burkolat: Elég nagy fejtörést okozott, miből legyen ez ebben a méretarányban.
Végül - kapaszkodjatok meg! - átszitált macskaalom legapróbb szemcséi bizonyultak a legjobb választsának :)



A felső faház fogpiszkálókból készült - ennél vékonyabb faanyagot nem találtam:


A ház jellegzetes kéménye pedig egyetlen gyufaszál.
Az elkészült remekmű mellé felkerült néhány fa is - ne legyen olyan kopasz a vidék!


Komoly vitáim voltak a szelvényköveket illetően. Ismerőseim ragaszkodtak ahhoz, hogy a nagyvasút ötven méteres szelvénykő-távolságát nem szabad nagyon durván megrövidíteni - szerintem viszont ezek olyan jellegzetes elemei a vasúti pályának, hogy még ezen az áron is fel kell őket rakni!

De az eredménnyel nem vagyok elégedett - nem sikerült eltalálni az arányokat, és csúnyák a ragasztások is. Pillanatnyilag félrettettem a házat, a feladatot, gondolkozom jobb, precízebb tehnológián.










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése