2016. február 26., péntek

Korai emlékek



Karácsony este.

Talán nyolc éves lehettem...
Ahogy minden évben, most is ott várunk hallban, a nappali ajtaja előtt. Katedrálüvegén már át-át csillannak a színes fények...

Idén mit hoz a karácsony...? Milyen újabb kincsek, csodák várnak, milyen új felfedeznivalót hoz az életünkbe?


Máig érzem a fenyő illatát, a gyertyák és csillagszórók enyhe füstjét. Emlékszem a fa alatt a rengeteg ajándék között arra a nyitott dobozra.

Emlékszem az élére állított íves vágányok kötegére (az első pillanatban nem tudtam mi lehet az) ez a kép valahogy nagyon mélyen az emlékezetembe vésődött.
És emlékszem a kis gőzmozdony piros kerekeinek, apró csatlórúdjainak karácsonyi csillogására. Lámpái piciny, csiszolt üvegkövek, mint apró gyémántok...

Mert az volt - Apu és Nagyapa műszaki igényességével gondosan megválasztott PIKO H0 start készlet.
A "Villanyvasút" !
A Br55-ös 4 tengelyes, szerkocsis gőzmozdony, (nekem máig is ez A GŐZMOZDONY :) ), négy fedett teherkocsi, egy ovális pálya.
És a tekintélyes Fz1 trafó. Őt ma is nagyon megbecsülik a vasútmodellezők.





Gyerekkorunk meghatározó játéka lett a modellvasút.

Idővel a pálya bővült, lett négy váltónk, kereszteződésünk, több környi vágányunk, még néhány kocsink.
Újabb mozdonyt ugyan nem tudtunk venni (az akkoriban is nagyon drága volt) és terepasztalt sem építhettünk a pici lakásban. De volt kapcsolópult, volt relé, szakaszoló- és kapcsolóvágányok ... sok mindent meg tudtunk építeni, ki tudtunk próbálni. Amit pedig nem, arról lehetett álmodozni. És persze olvasni. Elolvasni, kihámozni minden fellelhető információt, akár még német nyelvű könyvekből is. Emlékszik még valaki...? az akkori NDK Kultúra könyvesboltja a Deák téren - ez volt a szakirodalom legfőbb lelőhelye.

Aztán - jó sok év után - ez a dolog valahogy kikopott az életünkből. Nem mintha ráuntunk volna - így hozta az élet, sok választásunk nem volt.

Később kollégium, főiskola, házasság, albérletek, gyerekek... A kisvasút pedig egyre távolabbi emlék lett.
De az a karácsony... Apu, Nagyapa, biztosan nem gondolták, hogy évtizedeken, generációkon át ható, még unokája, dédunokája életpályáját is meghatározó élmény-anyaggal gazdagodtunk :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése